MÁTRAI KÉPEK II.

Tartalom

A Mátrai képek II. című gyűjteményben, hasonlóan a Mátrai képek l. kiadványhoz a Heves megyei Sirok és a hozzá közel eső Bükkszék, Recsk egy-egy pásztorhagyományokkal bíró családjának tárogatós és klarinétos hagyatékából válogattam. A most közölt 89 tételből 66 saját gyűjtésem, a maradék 23-t Sárosi Bálint gyűjtötte. A videókon Novák Pál klarinétozik. A dallamokat egyenként rögzítettük. Sárosi Bálint gyűjtése alapján készült hangfelevételeken, melyek a Zenetudományi Intézet Hangarchívumában találhatók, id. Pozsik István (Bükkszék) klarinétozik és tárogatózik, valamint Zsidai József (Recsk) fuvolázik. Ezeknek a hangfelvételeknek a linkjét helyeztük el a zenetárban. Lehetett volna több zenész felvételeiből válogatni, mégis egy kevésbé árnyalt, de egységesebb reprezentáció mellett döntöttem. Ennek egyik fő oka, hogy a vidék hagyományos pásztorzenéjét 2019. őszén bekövetkezett haláláig Novák Pál képviselte egyedül. (A Noszvaji daloskönyv, Mátrai képek l. és Mátrai képek ll. című kiadványok egy adatbázisba kerültek. Minden közölt adat lapján jeleztük, hogy melyik kiadványhoz tartozik.)

KLARINÉTISKOLA - oktatási segédlet


Az elmúlt 30 évben több magyar népzene elsajátítását segítő tananyag született, amelyek fontos részei lettek a népzeneoktatásnak, ily módon a tanárképzésben is szerepet kaptak. Ezek a népzenei tananyagok egy-egy személyhez, tájegységhez köthető munkák kottával és hangzó melléklettel jelentek meg, hogy az azokból tanulók hiteles népzenét játszhassanak. A segédletek lehetővé tették, hogy iskolai keretek között is tanulható legyen a magyar népzene. Emellett ma is élnek még (a tudományos szaknyelv szerint) „adatközlők”, akiktől gyűjteni és tanulni lehet, de fontos szerepük van a tanulásban a népzenei táboroknak is.

Jómagam megismerkedtem a furulyaiskolákkal, tanítottam is belőlük, s ha módomban állt, fölkerestem falusi furulyásokat, klarinétosokat, tárogatósokat. A gyűjtés során nyert tapasztalatokat és a gyűjtött dallamokat felhasználtam a tanítás során. Leginkább hangfelvételeket készítettem, melyekről nehezebb tanulni, mint filmről, ezért is születetett meg ez a tanulást és tanítást szolgáló videó segédlet.

Az alaposság megkerülhetetlen a népzene tanulásakor is, és mivel a kottakép csak mankó lehet, ezért a végső „szót” mindig az eredeti hangfelvétel mondja ki.


A tanulás kétségtelenül kézből-kézbe a legszerencsésebb. Talán még abban az esetben is, ha az első kéz már másodkéznek számít (pl. népzenegyűjtő tanárok), azaz a mester nem hagyományos módon örökölte ezt a zenét. Miért „örökölte”? Mert a falusi és pásztor ember zenei fogalma a hangszerjáték megkezdése előtt kialakul puszta hallgatói részvétellel még kicsi gyermekkorban – hasonlóan az anyanyelvhez. Érdemes tehát sokat hallgatni a tanulás megkezdése előtt az ismeretlen zenéket, így a teljességében rögzülő emlékkép egy-egy dalról vagy hangszeres zenéről nem egy elemző, a hagyománytól idegen, töredékeket összerakó tanulási folyamat eredménye-, hanem egy szigorú rend szerint kódolt egységes kép gyakorlati magvalósításának kezdőpontja lesz. Jelen esetben az eredeti hangfelvételek mellett a dallamot formáló kezek megfigyelésével természetesebb megközelítési lehetőség nyílik a zenéhez, mintha kottából tanulnánk.


Tanácsok



  • Hallgatni arany. A klarinét- és tárogató zenét is. Ha fejben megvan, hamar vezeti az ujjainkat.

  • Érdemes először a dalokat énekelni, hogy legyen pontos képünk, fogalmunk a dallamról és annak nyelvi sajátosságairól. A dal egy fejben vezető „kotta” a hangszertanuláshoz. (A klarinéton megszólaló dallamok énekelve és furulyázva  megtalálhatók a Mátrai képek l. adatbázisban!)

  • Főleg alapfokon játszóknál érdemes a dalt előbb egyszerűen, a dalnak megfelelőena változat zárlatát figyelembe véve játszani.

  • Ha egy mód van rá, a tanár kísérje klarinéton vagy tárogatón a tanuló éneklését, és fordítva, hogy az ének- és klarinét-, tárogatószó egységét biztosnak érezzük.

  • A videókat is lassíthatjuk, akárcsak a hangfelvételeket, de ilyenkor könnyen becsúsznak tévedések. Érdemes mindjárt rendes tempóban ellenőrizni a megfejtést.

  • Ha zenélünk, ritkán utánzunk pontosan, olyankor már inkább csak használjuk, amit felfogtunk a zenéből. Az utánzás és a pontosság eszköz az önállósághoz. Bízom benne, hogy a videók jó segítséget nyújtanak az eredeti felvételek megtanulásához.

  • Nagy népzenei adatbázisokban sok változata meghallgatható az itt közölt dallamoknak, ami időnkén zavart okozhat, viszont ha sok változatot tudunk, már lesz miből felejteni – aminek elég erős nevelő hatása van a tanulóra.

  • Azt mondanom sem kell, hogy akár lassított, akár eredeti tempójú videóval való együtt játszást nem tiltja a kánon.



  • Végül pedig javaslom a klarinétosoknak, tárogatósoknak (és a hegedűsöknek is), hogy lessék el a furulyás játékmódot és ültessék át a dallamokat hangszereikre. Gazdagabbak lesznek vele. A furulya eredeténél fogva tisztán megőrizte a régi stílusú hangszerjátékot és jó útmutató lehet más hangszereken játszó zenészek számára.


Életrajzok


Id. Pozsik István (1895-1970)



Tarnaleleszen született, apja, Pozsik József nyomában Ő is kondás volt. Fia elmondása szerint az apjának hat testvére volt. A testvérek közül öten tagjai voltak a bükkszéki fúvós zenekarnak. 1917-ben katona az első nagy háborúban.


Az 1960-as években Sárosi Bálint többször is gyűjtött tőle. Részt vett a „Röpülj páva” országos népzenei versenyben, még Párizsba is eljutott hangszeres tudásának köszönhetően. Fia mesélte, hogy mikor 1968-ban a Röpülj páva egri selejtezőjére jelentkezett, nem választották be a TV-be érdemesnek tartottak közé. Nem hagyta annyiban, fiával elutazott Kecskemétre, fölkereste Kodály Zoltánt, aki megkérdezte tőle – Mit tud? – Mire Ő felemelte a nála lévő fokost, és furulyázni kezdett rajta. – Ne búsuljon, ott a helye az első sorban – mondta Kodály Zoltán, így még a halála előtti évben a TV-ben is megszólalhatott örökzöld zenéje. (Az 1968-as Kecskeméti Népművész Találkozó I. részét a Magyar Televízió rögzítette és 1969-ben közvetítette is.)


A rendes, hatlyukú pásztorfurulyák mellett készített fokos-, sétabot- és a nem kis fantáziára és ügyességre valló pipa-furulyát is. A fokos furulya egyébként két furulyát rejtett magában, tehát ketten is használhatták. Pozsik István játszott klarinéton és tárogatón, készített citerát és játszott rajta, de előfordult, hogy a kocsmában zenélő cigányprímás odaadta neki a hegedűjét és játszott a bandával. A pásztorélet befejeztével Őt is befogadta a szocialista nehézipar Ózdon, de a hangszerek és a zene végig elkísérték. 1969-ben még gyűjtöttek tőle. 1970-ben halt meg. Ugyanebben az évben hunyt el a felesége is.


Hangszeres játékára az északi dialektusban más furulyásoktól is hallható dudálós dallamformálás, és a vidékre jellemző pásztordalok gazdag díszítése jellemző. Gyakran érezhetően elrugaszkodik a dal prozódiájától és attól független zenei megoldásokkal él, melyek mindig az egykori dudazene sajátos stílusjegyei felé mutatnak. Hiteles, régi pásztorzenét játszott. Furulyazenéjében hallás után is könnyen felfedezhető a klarinétjátékban is jól szolgáló villafogás. Ifj. Novák Pál idősebb koráig elsősorban klarinéton játszott és pontosan olyan villafogásokkal él a furulya negyedik fokára- vagy az alaphangra záródó moll hangsorú dallamoknál, mint id. Pozsik István. Idekívánkozik az is, hogy Ifj. Novák Pál 17 évesen sűrűn látogatta az öreg Pozsikot, mikor is Örzse néne (id. Pozsik István felesége) általában fogta a guzsalyt és ellépett otthonról…


Ifj. Novák Pál (1940-, Vizslás)



A klarinétot nyolc esztendős korától nyaggatta. Csődörös huszár Nagyapja hozta az első nagy háború olasz frontjáról, aki egy csata elején adta érte napi ételadagját. A nagyapa megmaradt, a klarinét tölcsérje a tarisznyában egy kardvágástól eltörött, ezt később Ifj. Novák Pál javította meg.


A nagyapa keze tele volt kardvágások nyomával, de egyetlen ujját sem vesztette el, így ifj. Novák Pálnak egészen 16 éves koráig volt szerencséje hallgatni furulyajátékát. Mikor a front vonult át a tanyán, az egykori huszár nem ment a föld alá, hanem unokájával az ölében egy széken ülve, a szabad ég alatt beszélgettek.


– Papa, mért nem megyünk a többiekkel a pincébe? Háború van. –  Dörögtek az ágyúk.


– Ez nem háború kisfiam – mondta az egykor lovakhoz és kardhoz szokott nagyapa.


Jobb időkben az öreg esténként kint ült a falalon és furulyázott, a gyerekek játszottak és táncra is perdültek. Ennek a furulyázásnak a nyomai biztosan nem múltak el Novák Pál emlékezetéből.


A jó furulyások, dudások, klarinétosok (hegedűsök is), egy szál hangszerrel életre tudták kelteni a pásztornótákat és táncra tudták mozdítani a lábakat is. Novák Pál zenéjére ez a szuggesztív játékmód jellemző. Nem hagy kétséget afelől, hogy a táncos hová tegye, vagy tette lábával a ti-ti-tát. Ezek a dallamok mindig dalban gyökereznek, kivéve az egyetlen közjátékot („Iszik a betyár a csapon”).


Novák Pál az apja és a pásztor rokonság nótáin nőtt fel. 17 évesen indult szerencsét próbálni. Ő is a szocialista ipar foglalkoztatottja lett a borsodnádasdi lemezgyárban. Ekkor kezdte látogatni az öreg Pozsikot, hogy zenei ismereteit nála bővítse, barátságba kerültek, így szívesen járt hozzá. Az öreg mindenféle hangszerrel bírt és játszott is rajtuk, de óvatos volt, húzta az időt, hogy a kurzus ne érjen túl hamar véget. Mindenesetre a nagyapa és a pásztor család után ez is meghatározó zenei élmény Novák Pál életében. Nem csodálkozhatunk rajta, hogy az egyébként is érdekes öreg zenész jónéhány este lekötötte a sok mindenre nyitott fiatalember figyelmét.


Pozsik Istvánhoz hasonlóan ma már ifjabb Novák Pál is készít hangszereket: citerát, furulyát, gardont.


A gyimesi zenéhez használt gardont nálunk látta először. Számára természetes volt, hogy készít egyet feleségének, hogy a furulya, vagy a klarinét mellett a zenében is hangsúlyozni tudja fontos jelenlétét férje életében. Síp és dob. Férj és feleség. Ami régen összetartozott, az most is összetartozik.


Novák Pálnak van egy találmánya is, a gitárjellegű citera (neve: gitera), ami játékos kísérletező kedvét is bizonyítja.


Nyolc éves volt tehát, amikor a klarinéton tanulni kezdett. Édesanyja mondta: „Fiam, tele van veled az egész határ”. Ez a hangszer jelentette számára a folytonosságot a zenében. Idősebb korában egy ideig lakodalmakban is zenélt cigányzenészekkel, majd később Bujáki Balázs barátunkkal, aki szintetizátoron játszik. Sok „bulit” kiszolgáltak.


A Mátraalján, ahogy más vidékeken, a Barkóságon át Gömörig, nagy becse volt a régi sípok modern örökösének, a klarinétnak. Egyszer egy lakodalomban, így mesélte Novák Pál, ráijesztett egy éltesebb korú férfi, mikor a zenekart leállította, hogy csak a klarinétos játsszon. „Szerencsére tudtam a nótát” – mondta. Ifjú korától vannak Róla fotók, amelyekről a hangszer szeretete sugárzik.


Rendesen furulyázni akkor kezdett, amikor 2000-ben megismerkedtünk. Nagyra becsüli az egyszerű hangszert. Furulyajátéka izmos pásztor és tánczene. A harmóniáért nem rajong, úgy tartja, hogy a dallamnak egyértelműnek, felismerhetőnek kell lennie, s ezt pontosan meg is fogalmazta, mert nem közömbös számára. Ennek tükrében már kicsit jobban érthető az egy szál hangszerrel közvetített kristálytiszta ritmizálás és hangsúlyozás. Kárpát-medence szerte ez az ízlés határozta meg a magyar zenekarok hangszerelését egykor. (Tekerő-klarinét, duda-hegedű, klarinét-hegedű-cimbalom-bőgő, hegedű-gardon, hegedű-gardon-cimbalom, furulya-citera, hegedű-citera, hogy néhányat említsek.) Na, jó, tudom… klarinét és szintetizátor? Most fátylat rá és inkább örüljünk, hogy Novák Pál zenéje az egyszemélyes zenekar minden vívmányát magán viseli. Díszítései szolgálják a zenét és nem feledtetik velünk annak szerepét.


Zsida József (1882 – ?)


Sárosi Bálint 1961. augusztusában Recsken rögzítette a Zenetudományi Intézet Hangarchívumában található felvételeket.


 


Köszönet


Patai Józsefnek és Misi Dávidnak a honlapkészítésért.

Misi Dávidnak a zenetár kialakításáért és a Mátrai képek II. feltöltéséért.

A Nemzeti Kulturális Alap Halmos Béla Kuratóriumának a pályázattal nyújtott támogatásáért.

A Zenetudományi Intézetnek a hangarchívumban megjelenő felvételek linkjének megjelenítéséért.

Lányaimnak, Dsupin Katának a gyűjtemény kialakításában nyújtott segítségért, valamint Dsupin Lucának a videók logójáért és a hasznos grafikai tanácsokért.

A Noszvaji Pitypang Hagyományápoló Egyesületnek és Feleségemnek, Dsupinné Milány Annának a pályázat lebonyolításában nyújtott segítségért.

Külön köszönet Novák Pálnak és Feleségének a 19 éves barátságért, és az önzetlen segítségnyújtásért.


Az adatbázis


Az adatbázist úgy alakítottuk ki, hogy más népzenei oldalakhoz hasonlóan a népzenei gyűjtéseknél megszokott szempontok szerint lehessen keresni, így a tárhely könnyen kiegészíthető nagyobb adatbázisok információival. Ilyenek:


 


http://systems.zti.hu/br/hu


http://db.zti.hu/24ora/dalok.asp


http://www.nepzeneipeldatar.hu/


 

TOVÁBB AZ ADATBÁZISRA


A Mátrai képek II. létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 

© Dsupin Pál 2020