Túl a vízen

A hetedik

Egyik ámulatból a másikba esve hallgattam Berecz Andrist, aki olyan gyergyói dallamokat dúdolt nekem, amikhez hirtelen nem tudtam dallampárhuzamokat állítani (megjegyzem, hosszabb gondolkodás után sem). Ez 2010-ben vagy 2011-ben volt. A dalokban szokatlan szavakkal-, képekkel-, néhol rejtvényszámba menő gondolatokkal lepett meg.  Bár magyarul dalolt, mégis úgy éreztem mintha ismeretlen nyelvterületre vezetnének a dalok. A tájban hegyek, fák, patakok, ahogy az lenni szokott, de tájékozódni nem tudtam. Az ő fejében ekkor már készen állt egy lemez terve (így szokta tudatni: Hé, koma, van itt még valami!). A lemez alapja Bartók Béla és Molnár Antal nagyon korai, 20. század eleji (1907-12) gyűjtései voltak. Ennek a hangokban ásó régészetnek lett eredménye a Hazakísérlek című hanglemez egy régi gyergyói emberekről készült fotókkal  is illusztrált könyvben. A dalok olyan jól hazataláltak, hogy azóta sok fiatal tudja már Gyergyóban.

gyergyói madárGyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér, odaállt a hazakísérők közé, akárcsak a fiatal történész Nagy Jóska. Két évvel ezelőtt az Arany János daloskönye című műsorral náluk jártunk. (Akkor már ismertük egymást, mert 2011-ben Remetében bemutattuk a Hazakísérlek lemezt.) A műsor után, teljes határozottsággal közölte, hogy a fiatalok fújják a lemez dalait, kellene egy újabb lemez, szervezzem meg. Fordult egyet velem a világ, mert a kezem nem túl erős, a baltám nem túl éles, bár a kisebbik könnyű és ügyes, de a fa elég nagynak tűnt. Csináltam már lemezeket kérés nélkül – nem volt egyszerű. Idő és pénz kell hozzá a legfontosabbakon kívül, de ha azok megvannak, akkor a két ócska múlandóság is megjön valahogy. Laczkó-Albert Elemér ígéretet tett az anyagi fedezet biztosítására, az időt meg megelőlegezte, aki azt kiszabja. Mostanra elkészült a lemez.

Hosszú lenne részletezni, de úgy gondoltam, valamennyit hozzáteszek még a meggypiros korong történetéhez, mert mindaz, ami a lemezre került, pontosan az, amit mi értve és sokszor érthetetlenül  is követni, utánozni, használni, tanítani, megélni szeretnénk. Süt belőle az idő és az egyetemesség. Ez utóbbi ma hiánycikk, nincs a polcokon, ahonnan élünk (esetleg a pult alól kaphatunk egy kis összeköttetéssel), de van a lemezen szereplő hat gyergyói embernek, akik meg is osztották velünk ezt a kis vagyonkájukat, amiből lehet úgy adni, hogy nem fogy belőle. Bartók Béla és Molnár Antal idejében más is volt még a ládafiában és nem kis élmény volt megélni azok feltámadását a Hazakísérlek lemez készítése közben. Most meg a parázsról fújtuk le a hamut, hátha kerül rá egy két csap az erdőről. Mindenkinek jó rőzsegyűjtést kívánok!

Egyébiránt van még a ládafiában néhány krajcár, s ha nem lesz elég, jön majd egy öreg-, rongyos koldus, aki nekünk adja azt az egyet, amivel meglesz a hetedik.

tul-a-vizen-cimlaptul-a-vizen-hatlap

 

A lemez megrendelhető: +36 20 56 44 601, vagy dsupinpal@gmail.com

Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármesterének gondolatai a lemez kapcsán:

Az is lehet, hogy valóban ” túl van a vízen” a gyergyói népi muzsika …. Szeretném  hinni, hogy igen, ezzel a rólunk szóló harmadik lemezzel, mely Dsupin Pál munkásságának eredményeként valósult meg “Népzene Gyergyóból” alcímmel. 

Számunkra nagy előre lépés, hogy – rövid időn belül – Berecz András, Sándor Csaba – Erőss Judit, most pedig egy újabb szerző segít Gyergyót tovább erősíteni az egyetemes magyar zene térképén, ahol eléggé színtelenül állott Bartókék óta. 

Ők, Kodállyal, felgyűjtötték és használták munkásságuk során a nálunk rögzített anyagot, de szinte senki nem ismerte itthon ezt a legújabb időkig.

Örvendezhetünk a karácsonyra megjelent újabb albumnak – egyszerű és szép  munka külcsínyre – belbecsre egyaránt.

Dsupin Pali nagyon bátran közelített hozzánk. Nem volt finnyás. Ne akadjon fenn senki az alcímen, amikor új stílusú dallamokat is hall! Olyan anyagot gyűjtött, dolgozott fel, hangszerelt, melyet most talált a gyergyói falvakban. Ezek egyik részét biztosan nem hallották száz évvel ezelőtt, de biztosak lehetünk, hogy száz év múlva így fogja  hallani az utókor.

Fog tetszeni nekik is, ahogy most nekünk, mert élet van ebben a muzsikában, hiteles. Lüktetés, természetes folyam, áradat, mely magával ragad. Sodrása van ennek a zenének ezeken a természetes, férfi hangokon- mesterien vannak összeszerkesztve. 

A szövegek nyelvi fordulataira Magyarországon azt mondanák, hogy ízes. Itthon kifejező, erős, szemléletes, amit már – sajnos – nem hallunk mindenki szájából. Nyelvi tömörségben, néhol szürrealisztikus képtelenségeikben a szövegek ” kiforogták” magukat. 

Külön tanulmányt érdemelne a borító madara, amit Péter Pista faragott Gyergyónak a Remetéjén. A belső illusztrációk az egyetemes magyar szimbólumrendszerből merítkeznek, Dsupin Luca munkái. Általuk is beágyazódik az egyetemesbe a mi gyergyóiságunk – így tekintek ezekre a rajzokra. 

Gyergyóremete örül, hogy részese ennek a munkának, köszönjük Dsupin Pálnak, hogy elfogadta együttműködésünket! 

A lemeznek sok hallgatót kívánok! Várom, hogy – elődeihez hasonlóan – visszaköszönjön egyre több éneklő ember, közösség ajkáról, nem csupán színpadon…

 

 

 

  • Zenészek

  • Hangszerek

  • Noszvaj

  • Kaptárkövek